Vitalik Buterin felhívását követően a nyár elején, hogy több közösségi alkalmazást használjanak az Ethereumon, több kriptográfiai vállalat is hangot adott azon szándékának, hogy a főbb közösségi hálózatok, például a Twitter decentralizált verzióit építsék ki. A kriptoközpontú közösségi platformok létrehozása és megjelenítése azonban a Twitter pusztán decentralizált változataként rövidlátó. A Web 3.0 alapelveinek megfelelő, valóban decentralizált közösségi hálózatok létrehozásának morális és technikai következményei messze túlmutatnak azon, amit a „decentralizált Twitter” jelenleg magában foglal.
A puszta decentralizáción túl négy kulcsfontosságú téma áll a kriptoszociális fejlődés gondolatában: a privát kommunikáció és a cenzúra ellenállása, a mértékletesség, a decentralizált kormányzás, valamint a biztonságos és decentralizált pénz.
A legjobb üzleti robotjaink
Magánkommunikáció és cenzúra ellenállás
Az adatvédelem emberi jog, de ezt a jogot egyre inkább megsértik a központosított Big Tech cégek, amelyek pénzügyi ösztönzést kapnak felhasználóik adatainak összegyűjtésére, tárolására és pénzszerzésére. A Facebook év eleji második negyedéves eredményjelentése arról számolt be, hogy a cég csak 28,6 milliárd dollár reklámbevételt ért el. Ahogy a mondás tartja: „Ha nem a termékért fizetsz, te vagy a termék”, és itt az ideje, hogy újratervezzük a meglévő közösségi hálózatokon érvényesülő ösztönzőket. Jelenleg a platformok arra törekednek, hogy privát információkat gyűjtsenek a felhasználóktól, hogy a hirdetők pénzt kapjanak. A kriptográfiai közösségi hálózatok adatvédelmével és titkosításával ez a paradigma megkérdőjelezhető, mivel az azonosítható személyes adatok közel sem hozzáférhetők – ha egyáltalán – a hirdetők számára.
Minden kriptográfiai közösségi hálózat középpontjában a szabad kommunikáció és szervezés képességének kell állnia, elzárva a központosított, vállalati felügyelettől. Az elmúlt években az online cenzúra miatti aggodalmak nőttek, figyelemre méltó példa az, amikor a Discord betiltotta az r/WallStreetBets szervert a GameStop rövid megszorítása közepette, állítólag a közösségben közzétett gyűlöletkeltő tartalmak miatti aggodalmak miatt. Ellentétben a központosított Web 2.0 platformokkal, mint például a Discord, a decentralizált közösségi hálózatok eltávolítják a cenzúra fojtópontjait. Ha senki sem irányítja a hálózati szervereket, akkor egyetlen személy vagy entitás sem tudja ellenőrizni és cenzúrázni a tartalmat. Miközben ez a cenzúra ellen küzd, egyedülálló kihívást is jelent: a mértéktartást.
Összefüggő:A közösségi média óriásainak decentralizálniuk kell az internetet ... Most!
Moderálás
A moderálás ötlete 22-es fogást jelent a kriptoszociális közösségek számára. Egyrészt a crypto social Web 3.0 értékei a cenzúrától és a kíváncsiskodó felügyelettől mentes, demokratizált alkalmazások létrehozásáról szólnak. Másrészt a közösségeknek képesnek kell lenniük megvédeni magukat a spam támadásoktól és a rosszindulatú szereplőktől. A mértékletesség és a magánélet, a decentralizáció és a cenzúra-ellenállás közötti egyensúly megteremtése összetett szempont, egyértelmű megoldás nélkül.
A lényeg az, hogy a közösségeknek – nem harmadik feleknek – kell rendelkezniük a tereiken található tartalom felett. Az elköteleződés típusai közösségenként eltérőek, csakúgy, mint a „jó” és a „rossz” tartalom osztályozása. A jó információk megosztása és a rossz információk összegyűjtése végső soron magának a közösségnek az értékét határozza meg, és fontos, hogy a moderálást úgy közelítsék meg, hogy azt ne lehessen eltéríteni vagy manipulálni.
A spamek megelőzésének egyik módja az, ha a közösségek csevegési funkciókat valósítanak meg token alapú engedélyek használatával. Ezzel a módszerrel adott tokenek birtoklása hozzáférést biztosíthat a tagoknak az adott közösségben való közzétételhez, megtekintéshez és/vagy adminisztrációs engedélyekhez. A tokenek integritásának megőrzése érdekében intelligens szerződések implementálhatók az egyes újonnan verett tokenek átruházhatóságának és engedélyeinek szabályozására. Ez a decentralizált rendszer biztosítja, hogy a moderálás oly módon történjen, hogy ne engedje meg, hogy egy önálló személy szubjektivitása ellenőrizhesse a kurzusokat.
Decentralizált kormányzás
A Web 2.0 közösségi hálózatokkal az a probléma, hogy a központosítás eleve megakadályozza, hogy a közösségek önkormányzóvá és önszabályozóvá váljanak. Egy közösségi hálózat sikere a közösségi hálózat egészének sikerét kell, hogy jelentse – nem pedig egyetlen alapító sikerét a közösségi hálózat rovására. Ez a probléma a centralizált közösségi hálózatok jelenlegi rendjével: egy önálló egyén vagy entitás döntései irányítják a hálózat fejlődését és sorsát.
E hiba orvoslásának és a decentralizált kormányzás kialakításának egyik módja a közösségi pénzek felhasználása. A kormányzási jelzők birtokában az egyes közösségtagok felhatalmazást kapnak arra, hogy szavazzanak a közösség jövőjét meghatározó döntésekről. Ennek a demokratizált szavazási rendszernek a kollektív jellege képes megvédeni a közösséget attól, hogy a vállalati bürokrácia szeszélyeinek áldozatává váljon. A decentralizált kormányzással a felhasználók hangot kapnak a változtatáshoz.
Összefüggő:A titkosított szociális kormányzás az online szabadsághoz vezet
Biztonságos és decentralizált pénz
A decentralizáció önmagában nem tudja biztosítani a kriptográfiai közösségi hálózatok hosszú élettartamát és önfenntarthatóságát. A token-alapú ösztönzők integrációja egyedülálló lehetőséget kínál a felhasználók számára a közösségi hálózatok közösségeinek fenntartására és navigálására. A felhasználók tokenek kibocsátásával az egyes felhasználók a platform részvényeseivé válnak, ösztönözve a hálózat növekedésében való részvételt és hozzájárulást.
Ha minden felhasználó fenntartja a tokenek egyensúlyát, akkor a saját feltételeik szerint peer-to-peer módon tudnak tranzakciókat folytatni, lényegében autonóm módon hozzájárulva a hálózat gazdaságához. Ezeknek a tokeneknek a felhasználási esetei végtelenek – a javaslatokról való szavazástól a kezdeményezések közösségi finanszírozásán át a titkosított üzenetek küldéséig –, és támogatást kínálnak a közösség hosszú távú növekedéséhez.
A decentralizált közösségi hálózatok érdeklődésének és lendületének növekedésével ez a négy kulcsfontosságú téma azt mutatja, hogy az új közösségi hálózatok tervezésénél sokkal több szempont forog kockán, mint pusztán a decentralizáció gondolata. Célvezéreltebb platformokra van szükségünk, amelyek a felhasználók szellemi és pénzügyi szuverenitását képviselik – nem pedig felszíni hívószavakra. Annak ellenére, hogy e cél elérése terén szürke területek találhatók, a decentralizált közösségi hálózat szépsége abban rejlik, hogy a közösségnek lehetősége van arra, hogy alakítsa a közösségi hálózatok jövőjét.
Ez a cikk nem tartalmaz befektetési tanácsokat vagy ajánlásokat. Minden befektetési és kereskedési lépés kockázattal jár, és az olvasóknak a saját döntésük meghozatalakor saját kutatásokat kell végezniük.
Az itt kifejtett nézetek, gondolatok és vélemények egyedül a szerző sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik vagy képviselik a Cointelegraph nézeteit és véleményét.
