A vállalati blokklánc hosszú utat tett meg 2017-es megalakulása óta. A vállalati blokklánc kezdetben magán, engedélyezett hálózatokra épülő technológiaként indult, amelyet elsősorban az ellátási lánc kezelésére használnak. Ahogy a blokklánc túlórázott, a vállalatok elkezdték kihasználni az olyan nyilvános, engedély nélküli hálózatokat, mint az Ethereum, hogy üzleti tevékenységet folytassanak.
Gyorsan előre 2021-re – a vállalatok most decentralizált koncepciókat alkalmaznak, hogy hatékonyabb munkafolyamatokat hozzanak létre a metaverzumban. William Herkelrath, a Chainlink Labs – egy decentralizált orákulumhálózat – üzletfejlesztési vezetője a Cointelegraph-nak elmondta, hogy bár a Metaverset nehéz meghatározni, úgy véli, hogy ez olyan ökoszisztémák gyűjteménye, amelyek természetes módon nőnek ki a decentralizált finanszírozásból vagy a DeFi-ből:
A legjobb üzleti robotjaink
„A vállalatoknak kölcsönhatásba kell lépniük a külvilággal, ezért kénytelenek lesznek ökoszisztémákkal rendelkezni a metaverzumban. Például a fogyasztók egyetlen platformon kívül szeretnének hűségprogramokat használni, így nagyobb valószínűséggel választanak majd olyan márkákat, amelyek biztosítják, hogy a jutalmakat más ökoszisztémákon belül is felhasználhassák. A Metaverse lehetővé teszi, hogy az adatokat, a fizikai eszközöket, a kereskedelmi és pénzügyi eszközöket egy központosított környezeten kívüli rétegben helyezzék el.”
A metaverzum vállalkozások számára
Bár a koncepció futurisztikusnak hangzik, számos blokkláncot kihasználó vállalkozás kezdi felkarolni a Metaverset. Ezt a témát mélyrehatóan megvitatták múlt szerdán az Európai Blockchain Egyezmény virtuális konferenciáján, a „Building the Enterprise Multiverse” című panelen.
David Palmer, a Vodafone Business blokklánc-vezetője a beszélgetés során megemlítette, hogy szerinte a Metaverse sokkal több, mint egy virtuális világ, ahol a játékokon vagy a közösségi médián keresztüli digitális élmények megtörténhetnek. Palmer szerint a Metaverse-t jelenleg blokklánc-technológiával működő pénzügyi koncepciókra alkalmazzák, mint például a központi banki digitális valuták, a nem helyettesíthető tokenek vagy az NFT-k és a DeFi.
Palmer azonban megjegyezte, hogy a metaverzumból hiányzó réteg a virtuális tranzakciók valós világba való átvitelének módja. Palmer megjegyezte, hogy egy mobiltelefon áthidalhatja ezt a két világot, és köztes szoftverként működik. Továbbá elmondta a Cointelegraphnak, hogy a Vodafone Business a blokkláncot használja fel, hogy digitális identitásokat hozzon létre, amelyek mind a metaverzumban, mind a való életben alkalmazhatók:
„A digitális identitás meghaladja a digitális és a fizikai világot. Például egy digitális pénztárca bankszámlát, jelzáloghitel-információkat, tokeneket, NFT-ket és egyebeket tartalmaz. De egy decentralizált identitás is hozzáfér majd ezekhez a hitelesítő adatokhoz, lehetővé téve az egyének számára, hogy részt vegyenek a metaverzumban és a fizikai világban.”
Palmer megosztotta, hogy a Vodafone Business azon dolgozik, hogy mobileszközökön belül pénztárcákat építsen a virtuális identitások tárolására. Az önszuverén identitás fogalma egy multiverzumban a Greyscale Research legutóbbi „The Metaverse, Web 3.0 Virtual Cloud Economies” című jelentésében is szerepelt. A tanulmány az ön-szuverén identitást „internetben natív társadalmi hírnév érmeként (creator coin)” írja le, megjegyezve, hogy más platformokról származó adatok átvihetők a metaverzumba, és felhasználhatók identitás- vagy hitelminősítésre.
Angel Garcia, a Telefonica globális ellátási lánc stratégiájának és átalakításának vezetője a panel során tovább fejtette ki, hogy a Metaverse digitális ellátási lánca segíthet a távközlési vállalatok hatékonyságának növelésében. Garcia szerint a Telefonica azt a megközelítést választotta, hogy blokklánc-hálózatot hoz létre a Metaverse ökoszisztémán belül. Hozzátette, hogy a vállalatnál jelenleg is folyik az információgyűjtés a végpontok közötti folyamatok javítása érdekében. „A következő lépés az üzleti folyamatok automatizálása és mindenki számára központosítottá tétele” – jegyezte meg.
Rowan Fenn, a Rise X társalapítója – a digitális autonóm szervezetek felépítésére törekvő vállalati megoldás – azt is megemlítette, hogy a vállalkozások autonóm szervezetükből digitális ikertestvért kaphatnak az analóg folyamatok irányítására, működtetésére és ellenőrzésére: „Ezek a szervezetek képesek lesznek valós időben interakcióba lépni és tranzakciókat folytatni egymással egy Multiverzumban. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a digitális autonóm szervezetek együttműködjenek egy analóg világban.”
Fenn kifejtette, hogy a multiverzum ökoszisztémájában digitális ikerpárral rendelkező vállalatok több árut és szolgáltatást tudnak majd előállítani, miközben kevesebb környezeti erőforrást használnak fel. Mint ilyen, úgy véli, hogy ez az üzleti modell lehetővé teszi a világ számára, hogy a véges gazdaságtól a végtelen gazdaság felé mozduljon el.
A vállalatok már blokkláncot használnak a metaverzumban való működésükhöz
Míg a vállalatok még mindig vizsgálják a korai felhasználási lehetőségeket az üzleti modellek Metaverse-en belüli alkalmazására, egyes szektorok már kihasználják ezeket a környezeteket. Például Herkelrath megemlítette, hogy a biztosítási ágazatban alkalmazott blokklánc-hálózatok a Metaverse üzleti modelljét demonstrálják.
Konkrétan Herkelrath kifejtette, hogy világszerte több százezer biztosítási szerződést kínálnak a gazdálkodóknak virtuális ökoszisztémákon keresztül. Hozzátette, hogy a blokklánc-hálózatokra épülő intelligens szerződések, valamint a decentralizált jóslatok, mint a Chainlink, lehetővé tették a biztosítási ágazaton belüli átláthatóság kihívásainak megoldását. Sőt, ez a teljes biztosítási folyamatot leegyszerűsítette, hogy az világszerte elérhetővé váljon a jogfosztott ügyfelek számára.
Bár úgy tűnhet, hogy a blokklánc önmagában tette ezt lehetővé, Herkelrath megjegyezte, hogy a biztosítási ügynökségek által generált intelligens szerződésekhez olyan adatokra van szükség, amelyeket a Metaverse nélkül nem lehetett volna összegyűjteni:
„Ez azért lehetséges, mert olyan cégek metaverzumai vannak, amelyek beérkező adatait egy szélesebb hálózat ellenőrzi. Az a tény, hogy ez megtörténhet a Metaverzumban, azt bizonyítja, hogy a vállalkozások és a fogyasztók közötti tranzakciók olcsókká válhatnak, és bárki számára elérhetővé válhatnak a világon.”
Mennyire valószínű, hogy a vállalkozások magukévá teszik a Metaverset?
Míg egyes vállalatok kezdik fejleszteni és kihasználni az üzleti modelleket a Metaverse-ben, a technológia megértése akadályozhatja a gyors alkalmazást. Rodolfo Quijano, a Henkel – egy német vegyipari és fogyasztási cikkekkel foglalkozó cég – blokkláncának vezetője a panelbeszélgetés során megemlítette, hogy a legnagyobb kihívás az elfogadásban jelenleg a Metaverse által a vállalkozások számára nyújtott érték megértése:
„A technológia nem jelent problémát, de több időbe telik, amíg ráveszik az embereket arra, hogy rávegyék a fejüket arra, hogy mit csinál a blokklánc, és hogyan lehet ezt összehasonlítani a régimódi vállalati erőforrás-tervező rendszerekkel. Az evangélisták megtalálása nagy kihívást jelenthet az örökbefogadás szempontjából a metaverzumban alkalmazott blokklánc tekintetében.”
Palmer hozzátette, hogy a Metaverse vállalati környezetben a skálázhatóság is probléma, valamint az, hogy a vállalatok megértsék, hogyan kell áttérni és bekapcsolódni az új technológiába: „Teleco esetében a legfontosabb szempont, hogy hogyan kapcsolják össze az embereket a Metaverse-ben. Az embereknek két identitásuk lesz, egy virtuális és egy fizikai, szóval a kérdés az, hogy meglesz-e a sávszélesség a kapcsolat szempontjából.”
Sőt, Palmer úgy véli, hogy a vállalatok megkérdőjelezik a blokklánc szerepét, amikor a Metaverse üzleti modelljeiről van szó. Úgy véli azonban, hogy a technológia kulcsfontosságú ezekben a felhasználási esetekben. „A blokklánc a bizalom és csere réteg egy multiverzum környezetben. Hatalmas lehetőség ez, de kihívás lesz a vállalatok számára az átállás.”
Olvassa tovább a Cointelegraph-t